A lisztből, és a vajból egy evőkanálnyit, a cukorból egy mokkáskanálnyit vegyünk el.
A felforrósított rumot ráöntjük a mazsolára és időnként megkeverve állni hagyjuk.
A langyosított tejben keverjük el a mokkáskanálnyi cukrot és az élesztőt, majd futtassuk fel.
A lisztet keverjük el a maradék cukor felével, a tojássárgájákkal, a csipet sóval, a reszelt citromhéjjal, a felfutott élesztővel és fokozatosan dolgozzuk be a megolvasztott, de nem meleg vaj felét.
Dagasszuk addig, amíg hólyagos nem lesz és az edény falától el nem válik, ezután meleg helyen kelesszük a duplájára.
Közben egy sütőedényt a félretett vajjal kenjük és lisztezzük ki.
A darált diót keverjük össze és a maradék cukorral és az őrölt fahéjjal.
Ezek után a tésztát a maradék olvasztott vajba mártott evőkanállal szaggassuk ki és mártsuk meg a vajban.
Minden tésztadarabot fprgassunk meg a cukros dióban és tegyük a sütőedénybe, rétegenként szórjuk meg rumos mazsolával.
Ha az összes tészta a sütőedényben van, szórjuk rá a megmaradt diót és locsoljuk rá a vajat.
Negyed órát még kelesszük, majd előmelegített, 170 fokos sütőbe toljuk és háromnegyed óra alatt süssük meg.
Nem vágva, hanem tépve tálaljuk.
Vanília sodóval öntsük le, amit úgy készítsünk el, mint a hagyományos pudingot, azzal a különbséggel, hogy az 1 csomag vaníliás pudingporhoz 1 csomag vaníliás cukrot, 5 evőkanál cukrot és egy csipet sót adunk, és ez 1 liter tejbe főzzük bele.
Nagy kedvenc. Vanilia sodó helyett, karamell, vagy citromos sodóval készül..Allergiás vagyok a vanillinra.